2014-2015 II. félév / 2de semester
BBN-NED11-102 Nyelvi ismeretek 2. - Taalverwerving 2.
BBN-NED11-142 Kultúrtörténet 2. - Cultuurgeschiedenis 2.
BBN-NED-502 Kultura és médiatudományi ismeretek 2. - Cultuur en mediawetenschap 2.
BBN-NED11-603 Szakdolgozati szakszeminárium - Scriptiecollege
BMA-NED12-231 Tolmácsolástechnika - Tolkentechniek
2013-2014 II. félév
BBN-NED11-102 Nyelvi ismeretek 2. - Taalverwerving 2.
BBN-NED11-142 Kultúrtörténet 2. - Cultuurgeschiedenis 2.
BBN-NED-502 Kultura és médiatudományi ismeretek 2. - Cultuur en mediawetenschap 2.
BBN-NED11-603 Szakdolgozati szakszeminárium - Scriptiecollege
BMA-NED12-231 Tolmácsolástechnika - Tolkentechniek
BMA-NED12-331 Kulturális és irodalmi csomópontok 4. - Culturele en literaire knooppunten 4.
Kód | Tantárgy | Félév és heti óraszám | Típus | Kredit | Előfeltétel | |||||
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | |||||
BA | ||||||||||
NED-141 | Kultúrtörténet 1. | 2+1 | K | 4 | ||||||
NED-142 | Kultúrtörténet 2. | 2+1 | K | 4 | 141 | |||||
NED-501 | Kultúra-és médiatudományi ismeretek 1. | 2 | G | 3 | 001, 142 | |||||
NED-602 | Összehasonlító országismeret A. | 2+1 | G | 5 | 202 | |||||
NED-612 | Összehasonlító országismeret B. | G | 5 | 202 | ||||||
MA | ||||||||||
NEDD12-230 | Tolmácsolástechnika CA I (=FTOD-206) | 2 | G | 2 | ||||||
NEDD12-231 | Tolmácsolástechnika CA II (=FTOD-213) | 2 | G | 2 | ||||||
NEDD12-310 | Gender és posztkoloniális kritika | 2+1 | K | 5 | ||||||
NEDD12-313 | Kulturális és irodalmi csomópontok 4. | 2+1 | G | 3 |
Cursusbeschrijvingen:
Kulturális ismeretek - minoros
BBN-NED11-141
4 ECTS
MA/HÉ 09:00-11.15. R5 L112
Heti három óra: ld. Ba-s kurzus
Konzultációs: ld. itt
Feltétel: nincs
A kurzus célja, hogy a hallgatókat megismertesse a németalföldi kultúrtörténet legfontosabb jelenségeivel, mind történeti, mind képzőművészeti, mind nyelvtörténeti szempontból.
Az előadások a Római Birodalomtól a koraközépkor, a burgundi időszak jellegzetességein és eseményein keresztül a szabadságharc eseményeiig, a terület végleges szétválásáig mutatják be a németalföldi történelmet, európai és világtörténelmi kontextusba helyezve, áttekintő módon. A fő hangsúlyok a partikularizmus és az egységesítési törekvések ellentétére, az önkormányzatiságra, társadalom és gazdaság összefüggéseire esnek.
A tárgyalt időszak vallási-egyházi kérdései, illetve művészeti teljesítményei külön előadásokon kerülnek szóba.
Az előadások látogatása kiváltható az alábbi olvasmánylista alapos ismeretével. Konzultáció lehetséges.
A kurzus másfél órás írásbeli vizsgával zárul a vizsgaidőszakban.
Olvasmánylista
Ballendux-Bogyay, Mária: Magyar-holland találkozások, Aduprint, Budapest. 2001. 27-72 (időben vonatkozó részek)
Carson, Patricia: James van Artevelde, Myth or Reality? In: The Low Countries. 1996/97. SOE. 1997. 182-191
Huizinga, Johan: A középkor alkonya. bármelyik kiadás
Gonda, Imre – Niederhauser, Emil: A Habsburgok. Gondolat. Budapest. 1977. 19-65 és 79-88 (közötte: ajánlott)
Kossmann-Putto, J. A. & Kossmann, E. H.: Németalföld. SOE. Budapest. Ford.: Gera Judit. vonatkozó részek
Papp, Imre: Nagy Károly és kora. Debrecen. 1997. (123-tól: ajánlott)
Pósán, László: Németalföldi-magyarországi gazdasági kapcsolatok a középkorban. In: Debrecentől Amszterdamig. Magyarország és Németalföld kapcsolata. Pusztai, Gábor – Bozzya, Réka (szerk.). Debrecen. 2010. 13-25.
Prak, Maarten Roy: Hollandia aranykora: a Köztársaság talánya. Budapest. 2004. Ford.: Balogh Tamás
Pusztai, Gábor: Michiel Adriaeszoon de Ruyter a holland nemzeti hős. In: Michiel de Ruyter és Magyarország. DE. 2008. Debrecen. 99-121.
Réthelyi, Orsolya: Habsburg Mária királyné mint közvetítő a kultúrák közt. In: Debrecentől Amszterdamig. Magyarország és Németalföld kapcsolata. Pusztai, Gábor – Bozzya, Réka (szerk.). Debrecen. 2010. 25-45.
Törõ Krisztina: A zsidóság története Hollandiában. tanszéki jegyzet. 2003. (vonatkozó részek)
Wittman, Tibor: Németalföld aranykora. Budapest. 1965.
Balogh Tamás: Ruusbroec olvasása elé. In: Jan van Ruusbroec: A Lelki mennyegzõ, Szt. István Társulat, Bp., 1999. Ford.- bev.: Balogh Tamás VAGY: Daróczi Anikó: Előszó: Hadewijch-Hadewijch művei-Hadewijch tanítása és „művészete” In: A lélek nyelvén, Szt. István Társulat, Bp., 2005. Ford.-Előszó: Daróczi Anikó
Ajánlott:
Dideriks, H. A. e. a.: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet. Budapest. 1995.
Huizinga, Johan: Hollandia kultúrája a tizenhetedik században. Budapest. 2001
Európa története. Gunst, Péter (szerk.) Debrecen.1993.
Ferenc Postma: Száműzöttként az Amstel fedélzetén. In: Michiel de Ruyter és Magyarország. Debrecen. 2008. 121-143
Ajánlott extra:
Paravicini, Werner: Merész Károly.Budapest. 1989.
1. Bevezetés (A történelem fogalma, a történettudomány; a németalföldi nyelv, közös munka+előadás)
2. A Római Birodalom; a Meroving- és Karoling-korszak
3. A territoriális államok időszaka
4. Útban a politikai unió felé – Burgundia évszázada
5. Útban a politikai unió felé – a Habsburgok évszázada
6. Egyházak és vallási irányzatok a Németalföldön, a középkori kultúra
7. A felkelés kitörése, a szabadságharc
8. A Tizenkétéves Fegyverszünet (Észak)
9. Spanyol Németalföld (Dél), a végleges szétválás
10. Gyarmatosítás (Észak)
11. A Köztársaság 1621 után
12. A 17. századi németalföldi kultúra
13. Dél-Németalföld 1648 után (?)
Kulturális ismeretek
BBN-NED-141
4 ECTS
MA/HÉ 09:00-11.15. R5 L112
Heti három óra
Feltétel: nincs
A kurzus célja, hogy a hallgatókat megismertesse a németalföldi kultúrtörténet legfontosabb jelenségeivel, mind történeti, mind képzőművészeti, mind nyelvtörténeti szempontból.
Az előadások a Római Birodalomtól a koraközépkor, a burgundi időszak jellegzetességein és eseményein keresztül a szabadságharc eseményeiig, a terület végleges szétválásáig mutatják be a németalföldi történelmet, európai és világtörténelmi kontextusba helyezve, áttekintő módon. A fő hangsúlyok a partikularizmus és az egységesítési törekvések ellentétére, az önkormányzatiságra, társadalom és gazdaság összefüggéseire esnek.
A tárgyalt időszak vallási-egyházi kérdései, illetve művészeti teljesítményei külön előadásokon kerülnek szóba. Az osztott órán a terület nyelvi sajátosságainak változásait kerülnek szóba szintén kultúrtörténeti háttérbe ágyazva.
Az előadáshoz gazdag képanyag tartozik.
Az óra első része klasszikus előadás, az óra második részében a hallgatók egy-egy németalföldi várost, a város történetét mutatják be szabadon választott stílusú kiselőadásban.
Az előadássorozat másfél órás írásbeli vizsgával zárul. A kiselőadás megtartása önmagában nem jogosít jegyre.
Olvasmánylista
Ballendux-Bogyay, Mária: Magyar-holland találkozások, Aduprint, Budapest. 2001. 27-72 (időben vonatkozó részek)
Carson, Patricia: James van Artevelde, Myth or Reality? In: The Low Countries. 1996/97. SOE. 1997. 182-191
Huizinga, Johan: A középkor alkonya. bármelyik kiadás
Gonda, Imre – Niederhauser, Emil: A Habsburgok. Gondolat. Budapest. 1977. 19-65 és 79-88 (közötte: ajánlott)
Kossmann-Putto, J. A. & Kossmann, E. H.: Németalföld. SOE. Budapest. Ford.: Gera Judit. vonatkozó részek
Papp, Imre: Nagy Károly és kora. Debrecen. 1997. (123-tól: ajánlott)
Prak, Maarten Roy: Hollandia aranykora: a Köztársaság talánya. Budapest. 2004. Ford.: Balogh Tamás
Pusztai, Gábor: Michiel Adriaeszoon de Ruyter a holland nemzeti hős. In: Michiel de Ruyter és Magyarország. DE. 2008. Debrecen. 99-121.
Réthelyi, Orsolya: Habsburg Mária királyné mint közvetítő a kultúrák közt. In: Debrecentől Amszterdamig. Magyarország és Németalföld kapcsolata. Pusztai, Gábor – Bozzya, Réka (szerk.). Debrecen. 2010. 25-45.
Törõ Krisztina: A zsidóság története Hollandiában. tanszéki jegyzet. 2003. (vonatkozó részek)
Balogh Tamás: Ruusbroec olvasása elé. In: Jan van Ruusbroec: A Lelki mennyegzõ, Szt. István Társulat, Bp., 1999. Ford.- bev.: Balogh Tamás VAGY: Daróczi Anikó: Előszó: Hadewijch-Hadewijch művei-Hadewijch tanítása és „művészete” In: A lélek nyelvén, Szt. István Társulat, Bp., 2005. Ford.-Előszó: Daróczi Anikó
Ajánlott:
Dideriks, H. A. e. a.: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet. Budapest. 1995.
Huizinga, Johan: Hollandia kultúrája a tizenhetedik században. Budapest. 2001
Európa története. Gunst, Péter.(szerk.) Debrecen. 1993.
Pósán, László: Németalföldi-magyarországi gazdasági kapcsolatok a középkorban. In: Debrecentől Amszterdamig. Magyarország és Németalföld kapcsolata. Pusztai, Gábor – Bozzya, Réka (szerk.). Debrecen. 2010. 13-25.
Ferenc Postma: Száműzöttként az Amstel fedélzetén. In: Michiel de Ruyter és Magyarország. Debrecen. 2008. 121-143
Wittman, Tibor: Németalföld aranykora. Budapest. 1965.
Ajánlott extra:
Paravicini, Werner: Merész Károly. Budapest. 1989.
1. Bevezetés (A történelem fogalma, a történettudomány; a németalföldi nyelv, közös munka+előadás)
2. A Római Birodalom; a Meroving- és Karoling-korszak
3. A territoriális államok időszaka
4. Útban a politikai unió felé – Burgundia évszázada
5. Útban a politikai unió felé – a Habsburgok évszázada
6. Egyházak és vallási irányzatok a Németalföldön, a középkori kultúra
7. A felkelés kitörése, a szabadságharc
8. A Tizenkétéves Fegyverszünet (Észak)
9. Spanyol Németalföld (Dél), a végleges szétválás
10. Gyarmatosítás (Észak)
11. A Köztársaság 1621 után
12. A 17. századi németalföldi kultúra
13. Dél-Németalföld 1648 után (?)
Postkoloniale en genderanalyse
BMA-NEDD-303
5 ECTS
WOE 09:00-10:30. R5 L213
Kennismaking met de belangrijkste theorieën van postkoloniale en van gender studies en toepassing op verschillende teksten van de Nederlandstalige en wereldliteratuur.
Verplichte vakliteratuur:
Achebe, Chinua: An Image of Africa. In: An Image of Africa/Trouble with Nigeria. Achebe, Chinua. Penguin Books.
Bandia, Paul F.: Post-colonial literatures and translation. In: Handbook of Translation Studies. Vol. 1. Gambier-Van Doorselaar (red.) Amsterdam/Philadelphia. 2010. 264-270.
Boven, Eirca van: Nieuwe toepassingen: ideologiekritiek en feministische tekstkritiek. In: Literair mechaniek. Uitgeverij Coutinho. 2003. 309-319.
Gera, Judit: Van een afstand. Multatulis Max Havelaar tegendraads gelezen. Amsterdam. 2001.
D’Haen, Theo: Inleiding. In: Europa buitengaats. 2008. 148-169.
http://www.dbnl.org/tekst/dhae007euro01_01/dhae007euro01_01_0001.php#1
Korsten, F. W.: Transnationalisme en postkolonialisme. In: Lessen in literatuur. Vantilt. 2009. 275-299.
PLOOY DU, HEILNA: HET MACHTSSPEL TUSSEN VROUWEN: POSTKOLONIALE ASPECTEN IN AGAAT (MARLENE VAN NIEKERK) EN SLEUTELOOG (HELLA S. HAASSE). IN: COLLOQUIUM NEERLANDICUM 16 (2006). AMSTERDAM 2007. 109-123.
http://www.dbnl.org/tekst/_han001200701_01/_han001200701_01_0011.php
Tárnok Attila:Posztkolonialitás – neokolonialitás: egy tanulmányút tapasztalatai, Korunk, 2004. http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=2004&honap=12&cikk=7713
Lemma’s uit Aschcroft-Griffiths-Tiffin: Key-Concepts in Post-colonial Studies. Routledge. 1999.
Zonneveld, Peter van: Indische literatuur van de twintigste eeuw. In: Europa buitengaats. Koloniale en postkoloniale literaturen in Europese talen. Theo D'haen (red.) Uitgeverij Bert Bakker. 2002. 133 – 160.
http://www.dbnl.org/tekst/dhae007euro01_01/dhae007euro01_01_0004.php
Aanbevolen literatuur :
http://prelectur.stanford.edu/lecturers/bhabha/commit.html (Homi Bhabha)
Bollobás, Enikő: Hogy szeresd női tenmagad: Amerikai modernista nőírók és a nőgyűlölet
Said, Edward W.: Bevezető. In: Orientalizmus. Európa Könyvkiadó. 2000.
Verplichte vakliteratuur:
Primaire literatuur:
Conrad, Joseph: Heart of Darkness. In: Heart of Darkness and Other Stories. Wordsworths classics. 1999./A sötétség mélyén.
Geraerts, Jef: Jagen. Antwerpen.1988.
Unigwe, Chika: Fata morgana. Meulenhoff | Manteau. 2007.
Voor het examen:
Benali, Abdelkader: Bruiloft aan zee.
of een roman van Kader Abdolah
Een verhaal van Maria Dermoût
Haasse, Hella S.: Sleuteloog
Mann, Thomas: Mario és a varázsló.
Multatuli: Max Havelaar.
Székely-Lulofs, Madelon: Isah
BMA-NEDD-231 WC
Cultuurwetenschap
2 creditpunten
Ma 12.00-13.15
R 5 112
Tijdens de werkcolleges komen drie grote thema’s aan bod: Hoog en laag (in de cultuur), Vreemd en eigen, en Vertaalbaarheid van de cultuur.
Bij Hoog en laag wordt aandacht besteed aan de zgn. kleinkunst en haar maatschappelijke en talige context, en aan de lectuur. Ook het thema ideologie van de cultuur wordt besproken.
Bij Vreemd en eigen worden teksten van de zgn. migrantenliteratuur samen gelezen. De tekstualisatie (tekstuele technieken van het tot stand brengen) van vreemd en eigen worden geanalyseerd. Ook de maatschappelijke achtergrond van deze kwesties gaan we samen bespreken. De ideologie van de cultuur als thema wordt hier vervolgd.
Bij Vertaalbaarheid van de cultuur gaan we samen enkele teksten van de bovengenoemde twee andere thema’s vertalen. De nadruk wordt hierbij niet gelegd op het volmaakte resultaat maar op het proces van de vertaling. Welke nieuwe aspecten duiken op die tijdens de vorige fasen niet zijn opgekomen? In welke mate is er een bepaalde culturele bagage in de taal opgestapeld? In welke mate zijn verschillende producten van de cultuur vertaalbaar?
Evaluatie: op basis van deelname op de lessen, een wetenschappelijk artikel van +/- 6 bladzijde of een vertaling van een tekst met toelichting.
Di 9.00-11.15
Ton Anbeek: De Tweede Wereldoorlog in de Nederlandse roman http://www.dbnl.org/tekst/anbe001twee01_01/anbe001twee01_01_0001.php
Francis Bulhof: Contrast en realiteit: het debat over het modernisme in de Nederlandse literatuurwetenschap http://www.dbnl.org/tekst/bulh001cont01_01/bulh001cont01_01_0001.php
Michel Dupuis: 21 januari 1933. Jan Greshoff en Menno ter Braak op bezoek bij Willem Elsschot – de relaties tussen Noord- en Zuidnederlandse literatuur tijdens het interbellum. In: M. A. Schenkeveld-van der Dussen e.a.: Nederlandse literatuur, een geschiedenis. Martinus Nijhoffs Uitgevers. Groningen. 1993. 648-653
Bert Vanheste: 28 november 1942: Louis Paul Boon krijgt de Krijnprijs voor ’De voorstad groeit’ – Vormvernieuwing in de roman in Vlaanderen tijdens en na de Tweede Wereldoorlog. In: In: M. A. Schenkeveld-van der Dussen e.a.: Nederlandse literatuur, een geschiedenis. Martinus Nijhoffs Uitgevers. Groningen. 1993. 709-715
Anne Marie Musschoot Postmodernisme in de Nederlandse letterkunde http://www.dbnl.org/tekst/muss002post01_01/muss002post01_01_0001.php
BMA-NEDD-212 WC
Literatuur 20 – 21ste eeuw
5 creditpunten
Woe 9.00-11.15
R 5 112
Tijdens de werkcolleges worden 4 romans uit de periode grondig en uit verschillende perspectieven geanalyseerd. Voor de analyses oefenen en verdiepen de studenten zowel hun narratologische kennis en vaardigheden als hun stilistische en feitelijke kennis en vaardigheden.
Door middel van de analyse van deze vier romans wordt ten eerste een diepere en genuanceerde kennis verschaft van de betreffende auteur en periode en ten tweede wordt de vaardigheid van professioneel lezen verdiept.
Hiernaast krijgen de studenten en leeslijst met literaire werken uit de periode die ze als zelfstudie moeten absolveren.
Evaluatie: op basis van deelname op de lessen, een wetenschappelijk artikel van +/- 8 bladzijde.
Secundaire literatuur:
Zie secundaire literatuur hoorcollege
en:
Anikó Daróczi: Nescio, de mystieke dichter. In: Literatuur. 1996. 5. 282-292
http://dbnl.nl/tekst/_jaa003199101_01/_jaa003199101_01_0004.php
Verhalende teksten. In: Over literatuur. Jan van Luxemburg e.a. Coutinho. Muiderberg. 1990. 110-149.
Primaire literatuur:
Nescio: Titaantjes
L. P. Boon: De Kapellekensbaan
Tom Lanoye: Kartonnen dozen
Hella S. Haasse: Een perkara, De Lidah boeaja
Om verder te lezen (beide colleges):
dbnl.org
verdere hoofdstukken van M. A. Schenkeveld-van der Dussen e.a.: Nederlandse literatuur, een geschiedenis. Martinus Nijhoffs Uitgevers. Groningen. 1993.
Hugo Brems: Altijd weer vogels die nesten beginnen. Bert Bakker. Amsterdam. 2006.
BBN NED 142
Kulturális ismeretek2. EA
4 kredit
H,09:00-11:30
R 5 112
A kurzus célja, hogy a hallgatókat megismertesse a németalföldi történelem legfontosabb eseményeivel, személyiségeivel, összefüggéseivel.
Az előadások a terület végleges szétválásától kezdve a legújabb korig mutatják be a németalföldi történelmet, európai és világtörténelmi kontextusba helyezve. A fő hangsúlyok a partikularizmus és az egységesítési törekvések ellentétére, az önkormányzatiságra, az északi és déli állam fejlődésének sajátosságaira, a társadalom és gazdaság összefüggéseire esnek.
A tárgyalt időszak fontos kulturális és művészeti jellegzetességei is szóba kerülnek.
A hallgatók rövid kultúrtörténeti vagy aktuális beszámolókat tartanak.
Az előadássorozat másfél órás írásbeli vizsgával zárul. A vizsga sikeres teljesítéséhez mind az előadás, mind a szakirodalom alapos ismerete, mind pedig egy kiselőadás megtartása szükséges.
Olvasmánylista a Bevezetés a néderlandisztikába II. c. tárgyhoz
Mária Ballendux-Bogyay: Magyar-holland találkozások. AduPrint, Budapest, 2001., pp. 42-52, 53-60, 68-72
Gera Judit: Kép és tükörkép, Fekete Sas, 2002, pp. 5-8, 11-29
Heckenast Gusztáv: Az Ausztriai Ház országai. Egy feudális birodalom természetrajza. In: História. 1985. www.tankonyvtar.hu/main.php?objectID=5546777
Geert van Istendael: A belga labirintus, Gondolat, Budapest
J. A. Kossmann-Putto & E. H. Kossmann: Németalföld, SOE, Bp., vonatkozó részek
Geert Mak: Amszterdam. Egy város életrajza
Elvira Marinelli: A Habsburgok, Holnap Kiadó, 2007
Niederhauser Emil - Gonda Imre: A Habsburgok. Egy európai jelenség (1978-as kiadás vagy a későbbi): fejezet Mária Teréziáról és a fejezet II. Józsefről (1978-as kiadásban pp. 115-145)
Törő Krisztina: A zsidóság története Hollandiában, tanszéki jegyzet, 2003 (vonatkozó részek)
Ajánlott:
Európa története, szerk.: Gunst Péter, Csokonai, Debrecen, 1993
Hollandia kultúrája a tizenhetedik században. In: Balogh Tamás: A holland látóhatár. Typotext. Budapest. 2009. 13-30.
Debrecentől Amszterdamig. Magyarország és Németalföld kapcsolata. Szerk.: Pusztai Gábor és Bozzay Réka. DE Néderlandisztika Tanszék. 2010.
1. Dél-Németalföld 1648 után
2. A Habsburg örökösödési háború; a tereziánus időszak
3. A Köztársaság a tizennyolcadik században
4. A forradalom Északon, a patrióta-korszak
5. A forradalom Délen (II. József kora; forradalmak), francia fennhatóság
6. A Bécsi Béke, az Egyesült Németalföldi Királyság
7. Az önálló belga állam az első világháborúig; liberalizmus és konzervativizmus
8. Hollandia az első világháborúig
9. Az első világháború Németalföldön; a belga állam belső feszültségei
10. Az interbellum időszaka Németalföldön
11. A második világháború és következményei Németalföldön
12. A modernizálódó államok; Belgium: egységállamból föderális állam
13. A németalföldi államok a huszadik század végén