ELTE Néderlandisztika Tanszék

2014-2015 II. félév / 2de semester


BBN-NED11-102 Nyelvi ismeretek 2. - Taalverwerving 2.

BBN-NED11-142 Kultúrtörténet 2. - Cultuurgeschiedenis 2.

BBN-NED-502 Kultura és médiatudományi ismeretek 2. - Cultuur en mediawetenschap 2.

BBN-NED11-603 Szakdolgozati szakszeminárium - Scriptiecollege

BMA-NED12-231 Tolmácsolástechnika - Tolkentechniek



2013-2014 II. félév


BBN-NED11-102 Nyelvi ismeretek 2. - Taalverwerving 2.

BBN-NED11-142 Kultúrtörténet 2. - Cultuurgeschiedenis 2.

BBN-NED-502 Kultura és médiatudományi ismeretek 2. - Cultuur en mediawetenschap 2.

BBN-NED11-603 Szakdolgozati szakszeminárium - Scriptiecollege

BMA-NED12-231 Tolmácsolástechnika - Tolkentechniek 

BMA-NED12-331 Kulturális és irodalmi csomópontok 4. - Culturele en literaire knooppunten 4.

 

 

 

Kód Tantárgy Félév és heti óraszám Típus Kredit Előfeltétel
1 2 3 4 5 6
BA
NED-141 Kultúrtörténet 1. 2+1           K 4  
NED-142 Kultúrtörténet 2.   2+1         K 4 141
NED-501 Kultúra-és médiatudományi ismeretek 1.     2       G 3 001, 142
NED-602 Összehasonlító országismeret A.         2+1   G 5 202
NED-612 Összehasonlító országismeret B.             G 5 202
MA
NEDD12-230 Tolmácsolástechnika CA I (=FTOD-206) 2           G 2  
NEDD12-231 Tolmácsolástechnika CA II (=FTOD-213)   2         G 2  
NEDD12-310 Gender és posztkoloniális kritika     2+1       K 5  
NEDD12-313 Kulturális és irodalmi csomópontok 4.       2+1     G 3  

 

 

Cursusbeschrijvingen:

 

 


 

Kulturális ismeretek - minoros

BBN-NED11-141

4 ECTS

MA/HÉ 09:00-11.15. R5 L112

Heti három óra: ld.  Ba-s kurzus

Konzultációs: ld. itt

Feltétel: nincs

A kurzus célja, hogy a hallgatókat megismertesse a németalföldi kultúrtörténet legfontosabb jelenségeivel, mind történeti, mind képzőművészeti, mind nyelvtörténeti szempontból.

Az előadások a Római Birodalomtól a koraközépkor, a burgundi időszak jellegzetességein és eseményein keresztül a szabadságharc eseményeiig, a terület végleges szétválásáig mutatják be a németalföldi történelmet, európai és világtörténelmi kontextusba helyezve, áttekintő módon. A fő hangsúlyok a partikularizmus és az egységesítési törekvések ellentétére, az önkormányzatiságra, társadalom és gazdaság összefüggéseire esnek.

A tárgyalt időszak vallási-egyházi kérdései, illetve művészeti teljesítményei külön előadásokon kerülnek szóba.

Az előadások látogatása kiváltható az alábbi olvasmánylista alapos ismeretével. Konzultáció lehetséges.

A kurzus másfél órás írásbeli vizsgával zárul a vizsgaidőszakban.

Olvasmánylista

Ballendux-Bogyay, Mária: Magyar-holland találkozások, Aduprint, Budapest. 2001. 27-72 (időben vonatkozó részek)

Carson, Patricia: James van Artevelde, Myth or Reality? In: The Low Countries1996/97. SOE. 1997. 182-191

Huizinga, Johan: A középkor alkonya. bármelyik kiadás

Gonda, Imre – Niederhauser, Emil: A Habsburgok. Gondolat. Budapest. 1977. 19-65 és 79-88 (közötte: ajánlott)

Kossmann-Putto, J. A. & Kossmann, E. H.: Németalföld. SOE. Budapest. Ford.: Gera Judit. vonatkozó részek

Papp, Imre: Nagy Károly és kora. Debrecen. 1997. (123-tól: ajánlott)

Pósán, László: Németalföldi-magyarországi gazdasági kapcsolatok a középkorban. In: Debrecentől Amszterdamig. Magyarország és Németalföld kapcsolata. Pusztai, Gábor – Bozzya, Réka (szerk.). Debrecen. 2010. 13-25.

Prak, Maarten Roy: Hollandia aranykora: a Köztársaság talánya. Budapest. 2004. Ford.: Balogh Tamás

Pusztai, Gábor: Michiel Adriaeszoon de Ruyter a holland nemzeti hős. In: Michiel de Ruyter és Magyarország. DE. 2008. Debrecen. 99-121.

Réthelyi, Orsolya: Habsburg Mária királyné mint közvetítő a kultúrák közt. In: Debrecentől Amszterdamig. Magyarország és Németalföld kapcsolata. Pusztai, Gábor – Bozzya, Réka (szerk.). Debrecen. 2010. 25-45.

Törõ Krisztina: A zsidóság története Hollandiában. tanszéki jegyzet. 2003. (vonatkozó részek)

Wittman, Tibor: Németalföld aranykora. Budapest. 1965.

 

Balogh Tamás: Ruusbroec olvasása elé. In: Jan van Ruusbroec: A Lelki mennyegzõ, Szt. István Társulat, Bp., 1999. Ford.- bev.: Balogh Tamás VAGY: Daróczi Anikó:  Előszó: Hadewijch-Hadewijch művei-Hadewijch tanítása és „művészete” In: A lélek nyelvén, Szt. István Társulat, Bp., 2005. Ford.-Előszó: Daróczi Anikó

 

Ajánlott:

Dideriks, H. A. e. a.: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet. Budapest. 1995.

Huizinga, Johan: Hollandia kultúrája a tizenhetedik században. Budapest. 2001

Európa története. Gunst, Péter (szerk.) Debrecen.1993.

Ferenc Postma: Száműzöttként az Amstel fedélzetén. In: Michiel de Ruyter és Magyarország. Debrecen. 2008. 121-143

Ajánlott extra:

Paravicini, Werner: Merész Károly.Budapest. 1989.

 

1.        Bevezetés (A történelem fogalma, a történettudomány; a németalföldi nyelv, közös munka+előadás)

2.        A Római Birodalom; a Meroving- és Karoling-korszak

3.        A territoriális államok időszaka

4.        Útban a politikai unió felé – Burgundia évszázada

5.        Útban a politikai unió felé – a Habsburgok évszázada

6.        Egyházak és vallási irányzatok a Németalföldön, a középkori kultúra

7.        A felkelés kitörése, a szabadságharc

8.        A Tizenkétéves Fegyverszünet (Észak)

9.        Spanyol Németalföld (Dél), a végleges szétválás

10.     Gyarmatosítás (Észak)

11.     A Köztársaság 1621 után

12.     A 17. századi németalföldi kultúra

13.     Dél-Németalföld 1648 után (?)

 


 

Kulturális ismeretek

BBN-NED-141

4 ECTS

MA/HÉ 09:00-11.15. R5 L112

Heti három óra

Feltétel: nincs

A kurzus célja, hogy a hallgatókat megismertesse a németalföldi kultúrtörténet legfontosabb jelenségeivel, mind történeti, mind képzőművészeti, mind nyelvtörténeti szempontból.

Az előadások a Római Birodalomtól a koraközépkor, a burgundi időszak jellegzetességein és eseményein keresztül a szabadságharc eseményeiig, a terület végleges szétválásáig mutatják be a németalföldi történelmet, európai és világtörténelmi kontextusba helyezve, áttekintő módon. A fő hangsúlyok a partikularizmus és az egységesítési törekvések ellentétére, az önkormányzatiságra, társadalom és gazdaság összefüggéseire esnek.

A tárgyalt időszak vallási-egyházi kérdései, illetve művészeti teljesítményei külön előadásokon kerülnek szóba. Az osztott órán a terület nyelvi sajátosságainak változásait kerülnek szóba szintén kultúrtörténeti háttérbe ágyazva.

Az előadáshoz gazdag képanyag tartozik.

Az óra első része klasszikus előadás, az óra második részében a hallgatók egy-egy németalföldi várost, a város történetét mutatják be szabadon választott stílusú kiselőadásban.

Az előadássorozat másfél órás írásbeli vizsgával zárul. A kiselőadás megtartása önmagában nem jogosít jegyre.

Olvasmánylista

Ballendux-Bogyay, Mária: Magyar-holland találkozások, Aduprint, Budapest. 2001. 27-72 (időben vonatkozó részek)

Carson, Patricia: James van Artevelde, Myth or Reality? In: The Low Countries1996/97. SOE. 1997. 182-191

Huizinga, Johan: A középkor alkonya. bármelyik kiadás

Gonda, Imre – Niederhauser, Emil: A Habsburgok. Gondolat. Budapest. 1977. 19-65 és 79-88 (közötte: ajánlott)

Kossmann-Putto, J. A. & Kossmann, E. H.: Németalföld. SOE. Budapest. Ford.: Gera Judit. vonatkozó részek

Papp, Imre: Nagy Károly és kora. Debrecen. 1997. (123-tól: ajánlott)

Prak, Maarten Roy: Hollandia aranykora: a Köztársaság talánya. Budapest. 2004. Ford.: Balogh Tamás

Pusztai, Gábor: Michiel Adriaeszoon de Ruyter a holland nemzeti hős. In: Michiel de Ruyter és Magyarország. DE. 2008. Debrecen. 99-121.

Réthelyi, Orsolya: Habsburg Mária királyné mint közvetítő a kultúrák közt. In: Debrecentől Amszterdamig. Magyarország és Németalföld kapcsolata. Pusztai, Gábor – Bozzya, Réka (szerk.). Debrecen. 2010. 25-45.

Törõ Krisztina: A zsidóság története Hollandiában. tanszéki jegyzet. 2003. (vonatkozó részek)

 

Balogh Tamás: Ruusbroec olvasása elé. In: Jan van Ruusbroec: A Lelki mennyegzõ, Szt. István Társulat, Bp., 1999. Ford.- bev.: Balogh Tamás VAGY: Daróczi Anikó:  Előszó: Hadewijch-Hadewijch művei-Hadewijch tanítása és „művészete” In: A lélek nyelvén, Szt. István Társulat, Bp., 2005. Ford.-Előszó: Daróczi Anikó

 

Ajánlott:

Dideriks, H. A. e. a.: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet. Budapest. 1995.

Huizinga, Johan: Hollandia kultúrája a tizenhetedik században. Budapest. 2001

Európa története. Gunst, Péter.(szerk.) Debrecen. 1993.

Pósán, László: Németalföldi-magyarországi gazdasági kapcsolatok a középkorban. In: Debrecentől Amszterdamig. Magyarország és Németalföld kapcsolata. Pusztai, Gábor – Bozzya, Réka (szerk.). Debrecen. 2010. 13-25.

Ferenc Postma: Száműzöttként az Amstel fedélzetén. In: Michiel de Ruyter és Magyarország. Debrecen. 2008. 121-143

Wittman, Tibor: Németalföld aranykora. Budapest. 1965.

 

Ajánlott extra:

Paravicini, Werner: Merész Károly. Budapest. 1989.

 

1.        Bevezetés (A történelem fogalma, a történettudomány; a németalföldi nyelv, közös munka+előadás)

2.        A Római Birodalom; a Meroving- és Karoling-korszak

3.        A territoriális államok időszaka

4.        Útban a politikai unió felé – Burgundia évszázada

5.        Útban a politikai unió felé – a Habsburgok évszázada

6.        Egyházak és vallási irányzatok a Németalföldön, a középkori kultúra

7.        A felkelés kitörése, a szabadságharc

8.        A Tizenkétéves Fegyverszünet (Észak)

9.        Spanyol Németalföld (Dél), a végleges szétválás

10.     Gyarmatosítás (Észak)

11.  A Köztársaság 1621 után

12.     A 17. századi németalföldi kultúra

13.     Dél-Németalföld 1648 után (?)

 


 

Postkoloniale en genderanalyse

BMA-NEDD-303

5 ECTS

WOE 09:00-10:30. R5 L213

Kennismaking met de belangrijkste theorieën van postkoloniale en van gender studies en toepassing op verschillende teksten van de Nederlandstalige en wereldliteratuur.

Verplichte vakliteratuur:

Achebe, Chinua: An Image of Africa. In: An Image of Africa/Trouble with Nigeria. Achebe, Chinua. Penguin Books.

Bandia, Paul F.: Post-colonial literatures and translation. In: Handbook of Translation Studies. Vol. 1. Gambier-Van Doorselaar (red.) Amsterdam/Philadelphia. 2010. 264-270.

Boven, Eirca van: Nieuwe toepassingen: ideologiekritiek en feministische tekstkritiek. In: Literair mechaniek. Uitgeverij Coutinho. 2003. 309-319.

Gera, Judit: Van een afstand. Multatulis Max Havelaar tegendraads gelezen. Amsterdam. 2001.

D’Haen, Theo: Inleiding. In: Europa buitengaats. 2008. 148-169.

http://www.dbnl.org/tekst/dhae007euro01_01/dhae007euro01_01_0001.php#1

Korsten, F. W.: Transnationalisme en postkolonialisme. In: Lessen in literatuur. Vantilt. 2009. 275-299.

PLOOY DU, HEILNA: HET MACHTSSPEL TUSSEN VROUWEN: POSTKOLONIALE ASPECTEN IN AGAAT (MARLENE VAN NIEKERK) EN SLEUTELOOG (HELLA S. HAASSE). IN: COLLOQUIUM NEERLANDICUM 16 (2006). AMSTERDAM 2007. 109-123.

http://www.dbnl.org/tekst/_han001200701_01/_han001200701_01_0011.php

Tárnok Attila:Posztkolonialitás – neokolonialitás: egy tanulmányút tapasztalatai, Korunk, 2004. http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=2004&honap=12&cikk=7713

Lemma’s uit Aschcroft-Griffiths-Tiffin: Key-Concepts in Post-colonial Studies. Routledge. 1999.

Zonneveld,  Peter van: Indische literatuur van de twintigste eeuw. In: Europa buitengaats. Koloniale en postkoloniale literaturen in Europese talen. Theo D'haen (red.) Uitgeverij Bert Bakker. 2002. 133 – 160.

http://www.dbnl.org/tekst/dhae007euro01_01/dhae007euro01_01_0004.php

 

Aanbevolen literatuur :

http://prelectur.stanford.edu/lecturers/bhabha/commit.html (Homi Bhabha)

Bollobás,  Enikő: Hogy szeresd női tenmagad: Amerikai modernista nőírók és a nőgyűlölet

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/hogy_szeresd_noi_tenmagad_amerikai_modernista_noirok_es_a_nogyulolet/

Said, Edward W.: Bevezető. In: Orientalizmus. Európa Könyvkiadó. 2000.

Verplichte vakliteratuur:

 

Primaire literatuur:

Conrad, Joseph: Heart of Darkness. In: Heart of Darkness and Other Stories. Wordsworths classics. 1999./A sötétség mélyén.

Geraerts, Jef: Jagen. Antwerpen.1988.

Unigwe, Chika: Fata morgana. Meulenhoff | Manteau. 2007.

 

Voor het examen:

Benali, Abdelkader: Bruiloft aan zee.

of een roman van Kader Abdolah

Een verhaal van Maria Dermoût

Haasse, Hella S.: Sleuteloog

Mann, Thomas: Mario és a varázsló.

Multatuli: Max Havelaar.

Székely-Lulofs, Madelon: Isah

 


 

 

BMA-NEDD-231 WC

Cultuurwetenschap

2 creditpunten

Ma 12.00-13.15

R 5 112

 

Tijdens de werkcolleges komen drie grote thema’s aan bod: Hoog en laag (in de cultuur), Vreemd en eigen, en Vertaalbaarheid van de cultuur.

Bij Hoog en laag wordt aandacht besteed aan de zgn. kleinkunst en haar maatschappelijke en talige context, en aan de lectuur. Ook het thema ideologie van de cultuur wordt besproken.

 

Bij Vreemd en eigen worden teksten van de zgn. migrantenliteratuur samen gelezen. De tekstualisatie (tekstuele technieken van het tot stand brengen) van vreemd en eigen worden geanalyseerd. Ook de maatschappelijke achtergrond van deze kwesties gaan we samen bespreken. De ideologie van de cultuur als thema wordt hier vervolgd.

Bij Vertaalbaarheid van de cultuur gaan we samen enkele teksten van de bovengenoemde twee andere thema’s vertalen. De nadruk wordt hierbij niet gelegd op het volmaakte resultaat maar op het proces van de vertaling. Welke nieuwe aspecten duiken op die tijdens de vorige fasen niet zijn opgekomen? In welke mate is er een bepaalde culturele bagage in de taal opgestapeld? In welke mate zijn verschillende producten van de cultuur vertaalbaar?

 

Evaluatie: op basis van deelname op de lessen, een wetenschappelijk artikel van +/- 6 bladzijde of een vertaling van een tekst met toelichting.

 

 


 
 

 

 

BMA-NEDD-211 HC
Literatuur 20 – 21ste eeuw
5 creditpunten

 

Di 9.00-11.15

 

R 5 121
 
Tijdens het hoorcollege wordt een beeld gegeven van de literaire ontwikkelingen in de 20ste en 21ste eeuw van het Nederlandse taalgebied. De belangrijkste tendenties, stromingen, werken en auteurs komen aan bod. Ook theoretische vragen zoals de veranderingen van de canon worden besproken. 
De hoorcolleges hebben een interactief karakter: de studenten lezen artikelen en lossen de bijhorende opdrachten op. De artikelen en de opdrachten worden besproken. Dit dient als basis van de klassieke hoorcolleges.
 
Evaluatie: op basis van de deelname aan de lessen en op basis van het examen (mondeling.)
 
Secundaire literatuur:
Algemeen:

 

 

Erica van Boven - Mary Kemperink: Literatuur van de moderne tijd. Coutinho. 2006. 75-98, 128-279. 
Judit Gera - A.Agnes Sneller: Inleiding literatuurgeschiedenis voor de internationale neerlandistiek. Hilversum: Verloren 2010.
 
W. J. van de Akker: 25 december 1924: M. Nijhoff ontvangt Van Eycks kritiek op ’Vormen’ – De poëtica van Nijhoff. In: M. A. Schenkeveld-van der Dussen e.a.: Nederlandse literatuur, een geschiedenis. Martinus Nijhoffs Uitgevers. Groningen. 1993. 615-621

 

Ton Anbeek: De Tweede Wereldoorlog in de Nederlandse roman http://www.dbnl.org/tekst/anbe001twee01_01/anbe001twee01_01_0001.php

 

Francis Bulhof:  Contrast en realiteit: het debat over het modernisme in de Nederlandse literatuurwetenschap http://www.dbnl.org/tekst/bulh001cont01_01/bulh001cont01_01_0001.php

 

Michel Dupuis: 21 januari 1933. Jan Greshoff en Menno ter Braak op bezoek bij Willem Elsschot – de relaties tussen Noord- en Zuidnederlandse  literatuur tijdens het interbellum. In: M. A. Schenkeveld-van der Dussen e.a.: Nederlandse literatuur, een geschiedenis. Martinus Nijhoffs Uitgevers. Groningen. 1993. 648-653

 

Bert Vanheste: 28 november 1942: Louis Paul Boon krijgt de Krijnprijs voor ’De voorstad groeit’ – Vormvernieuwing in de roman in Vlaanderen tijdens en na de Tweede Wereldoorlog. In: In: M. A. Schenkeveld-van der Dussen e.a.: Nederlandse literatuur, een geschiedenis. Martinus Nijhoffs Uitgevers. Groningen. 1993. 709-715

 

 

Jaap Goedegebuure: Postmoderne modernisten en modernistische postmodernen
Nederlandstalige schrijvers van de twintigste eeuw herlezen http://www.dbnl.org/tekst/goed004post01_01/goed004post01_01_0001.php#1

 

 

Jos Joosten - Thomas Vaessens: Postmodernisme in de Nederlandse en Vlaamse poëzie 
Een verkenning http://www.dbnl.org/tekst/joos006post01_01/joos006post01_01_0001.php#1

 

Anne Marie Musschoot Postmodernisme in de Nederlandse letterkunde http://www.dbnl.org/tekst/muss002post01_01/muss002post01_01_0001.php

 

 
 
Primaire literatuur:
Later bekendgemaakt

 

 

 


 

 

BMA-NEDD-212 WC

Literatuur 20 – 21ste eeuw

5 creditpunten

Woe 9.00-11.15

R 5 112

 

Tijdens de werkcolleges worden 4 romans uit de periode grondig en uit verschillende perspectieven geanalyseerd. Voor de analyses oefenen en verdiepen de studenten zowel hun narratologische kennis en vaardigheden als hun stilistische en feitelijke kennis en vaardigheden.

Door middel van de analyse van deze vier romans wordt ten eerste een diepere en genuanceerde kennis verschaft van de betreffende auteur en periode en ten tweede wordt de vaardigheid van professioneel lezen verdiept.

Hiernaast krijgen de studenten en leeslijst met literaire werken uit de periode die ze als zelfstudie moeten absolveren.

 

Evaluatie: op basis van deelname op de lessen, een wetenschappelijk artikel van +/- 8 bladzijde.

 

Secundaire literatuur:

Zie secundaire literatuur hoorcollege

en:

Anikó Daróczi: Nescio, de mystieke dichter. In: Literatuur. 1996. 5. 282-292

 

Frank Hellemans: Hoe samenzweren met de werkelijkheid?

 

 

Peter van Zonneveld: Waaierpalmen en parang sawat
De Indische wereld van Hella S. Haasse

 

http://dbnl.nl/tekst/_jaa003199101_01/_jaa003199101_01_0004.php

 

Verhalende teksten. In: Over literatuur. Jan van Luxemburg e.a. Coutinho. Muiderberg. 1990. 110-149.

 

Primaire literatuur:

Nescio: Titaantjes

L. P. Boon: De Kapellekensbaan

Tom Lanoye: Kartonnen dozen

Hella S. Haasse: Een perkara, De Lidah boeaja

 

Om verder te lezen (beide colleges):

dbnl.org

verdere hoofdstukken van M. A. Schenkeveld-van der Dussen e.a.: Nederlandse literatuur, een geschiedenis. Martinus Nijhoffs Uitgevers. Groningen. 1993.

Hugo Brems: Altijd weer vogels die nesten beginnen. Bert Bakker. Amsterdam. 2006.

 


 

 

 

BBN NED 142

Kulturális ismeretek2. EA

4 kredit

H,09:00-11:30

R 5 112

 

A kurzus célja, hogy a hallgatókat megismertesse a németalföldi történelem legfontosabb eseményeivel, személyiségeivel, összefüggéseivel.

Az előadások a terület végleges szétválásától kezdve a legújabb korig mutatják be a németalföldi történelmet, európai és világtörténelmi kontextusba helyezve. A fő hangsúlyok a partikularizmus és az egységesítési törekvések ellentétére, az önkormányzatiságra, az északi és déli állam fejlődésének sajátosságaira, a társadalom és gazdaság összefüggéseire esnek.

A tárgyalt időszak fontos kulturális és művészeti jellegzetességei is szóba kerülnek.

 

A hallgatók rövid kultúrtörténeti vagy aktuális beszámolókat tartanak.

Az előadássorozat másfél órás írásbeli vizsgával zárul. A vizsga sikeres teljesítéséhez mind az előadás, mind a szakirodalom alapos ismerete, mind pedig egy kiselőadás megtartása szükséges.

 

Olvasmánylista a Bevezetés a néderlandisztikába II. c. tárgyhoz

Mária Ballendux-Bogyay: Magyar-holland találkozások. AduPrint, Budapest, 2001., pp. 42-52, 53-60, 68-72

Gera Judit: Kép és tükörkép, Fekete Sas, 2002, pp. 5-8, 11-29

Heckenast Gusztáv: Az Ausztriai Ház országai. Egy feudális birodalom természetrajza. In: História. 1985. www.tankonyvtar.hu/main.php?objectID=5546777

Geert van Istendael: A belga labirintus, Gondolat, Budapest

J. A. Kossmann-Putto & E. H. Kossmann: Németalföld, SOE, Bp., vonatkozó részek

Geert Mak: Amszterdam. Egy város életrajza

Elvira Marinelli: A Habsburgok, Holnap Kiadó, 2007

Niederhauser Emil - Gonda Imre: A Habsburgok. Egy európai jelenség (1978-as kiadás vagy a későbbi): fejezet Mária Teréziáról és a fejezet II. Józsefről (1978-as kiadásban pp. 115-145)

Törő Krisztina: A zsidóság története Hollandiában, tanszéki jegyzet, 2003 (vonatkozó részek)

 

Ajánlott:

Európa története, szerk.: Gunst Péter, Csokonai, Debrecen, 1993

Hollandia kultúrája a tizenhetedik században. In: Balogh Tamás: A holland látóhatár. Typotext. Budapest. 2009. 13-30.

Debrecentől Amszterdamig. Magyarország és Németalföld kapcsolata. Szerk.: Pusztai Gábor és Bozzay Réka. DE Néderlandisztika Tanszék. 2010.

 

 

1.      Dél-Németalföld 1648 után

2.      A Habsburg örökösödési háború; a tereziánus időszak

3.      A Köztársaság a tizennyolcadik században

4.      A forradalom Északon, a patrióta-korszak

5.      A forradalom Délen (II. József kora; forradalmak), francia fennhatóság

6.      A Bécsi Béke, az Egyesült Németalföldi Királyság

7.      Az önálló belga állam az első világháborúig; liberalizmus és konzervativizmus

8.      Hollandia az első világháborúig

9.      Az első világháború Németalföldön; a belga állam belső feszültségei

10.  Az interbellum időszaka Németalföldön

11.  A második világháború és következményei Németalföldön

12.  A modernizálódó államok; Belgium: egységállamból föderális állam

13.  A németalföldi államok a huszadik század végén

 

 

 

Facebook